ma ezt szerettük

együtt

Ma végre együtt a család.

karácsony

Ma délután két kedves tanítványom becsöngetett, hozzám, hogy az osztály nevében boldog karácsonyt szeretnének kívánni! Bearanyozták a napomat!

klasszik rádió

Sosem rajongtam a komolyzenéért, annak ellenére, hogy évekig zongoráztam, jártam szolfézsra, tudtam kottát olvasni.

Tettek róla. Bartók és Kodály országának embereivel megutáltatták ezt a műfajt.

Rühelltem, mikor hangversenyre kellett mennünk, nem ismertük a műveket, nem tudtuk mikor kell tapsolni – minden ilyen alkalom káoszba torkollott.

Felnőtt fejjel a sznobok rémítettek el. Azok, akik a Művész moziban is lepisszegnek. Azok, akik behunyt szemmel ülik végig az előadást,  s én sosem tudom eldönteni, hogy alszanak vagy épp “műélvezkednek”.

Szóval, van bennem kisebbrendűségi komplexus rendesen a komolyzene miatt.

Épp ezért én lepődtem meg legjobban magamon, hogy mióta rátaláltam a Klasszik Rádióra – rendszeres hallgatójuk lettem.

Nem is tudom miért, de szeretem. Talán mert nem veszik halálosan komolyan magukat (rossz poén volt, tudom:):)