klasszik rádió
Sosem rajongtam a komolyzenéért, annak ellenére, hogy évekig zongoráztam, jártam szolfézsra, tudtam kottát olvasni.
Tettek róla. Bartók és Kodály országának embereivel megutáltatták ezt a műfajt.
Rühelltem, mikor hangversenyre kellett mennünk, nem ismertük a műveket, nem tudtuk mikor kell tapsolni – minden ilyen alkalom káoszba torkollott.
Felnőtt fejjel a sznobok rémítettek el. Azok, akik a Művész moziban is lepisszegnek. Azok, akik behunyt szemmel ülik végig az előadást, s én sosem tudom eldönteni, hogy alszanak vagy épp “műélvezkednek”.
Szóval, van bennem kisebbrendűségi komplexus rendesen a komolyzene miatt.
Épp ezért én lepődtem meg legjobban magamon, hogy mióta rátaláltam a Klasszik Rádióra – rendszeres hallgatójuk lettem.
Nem is tudom miért, de szeretem. Talán mert nem veszik halálosan komolyan magukat 
(rossz poén volt, tudom:):)
Place your comment