Egy öreg szekrény
Ma egy öreg szekrénynek örültem.Kedvenc turkálómban találtam, ez egy olyan hely, ahol minden van.A szekrény Londonból érkezett.Kiváncsian kinyitottam, és átcsöppenttem a harmincas évekbe.A szekrénynek furcsa szaga volt, egy része pedig fiókos, de nem akárhogyan, fel volt címkézve, azokkal a régi írógépbetűkkel feketén fehérrel írva.Voltak gloves, undergarments, socks, shirts rekeszek, üveges fiókelejével.A másik része akasztós volt, és az ajtaján belül egy kis tükör is volt.Belenéztem a tükörbe, és hirtelen elképzeltem magam, angol kisasszonyként, nagy kalapban, csinos hosszú ruhában, kosárral a kezemben.Elmerengtem, vajon ki lehetett az első tulajdonosa?Egy fess úr?Egy finom lady?Egy bohókás öregúr?Egy galambetető öreg néni?Vajon milyen volt az élete annak, akié a szekrény volt?És vajon hogyan tartott rendet ebben a fura szekrényben?Vajon szeretett a szekrény a régi helyén lenni?És ki törhette ki a zárját?
Újabb és újabb történetfoszlányok jelentek meg a képzeletemben.Az emberek jöttek-mentek, ügyet sem vetettek rám, és a szekrényre, lökdöstek minket.Utoljára belemosolyogtam a tükrébe, megsimogattam az ajtaját, és elindultam.Remélem olyanhoz kerül, aki megbecsüli finom eleganciáját.
Szép írás:):) Kár, hogy nem lett a tiéd, te biztosan gondját viselted volna:):)
Hm, szeretem az ilyen regi dolgokat, amiknek tortenetuk van, akarcsak az embereknek.Ma lehet, hogy visszamegyek es lefenykepezem, bar itt unnepnap van, es talan a turkalo zarva van.